|
Mi segíti hozzá Önt egy jó hangulatú, sikeres
Ha eldöntötte, hogy vízitúrázással tölti el szabadidejét akkor Ön jól döntött. Nagyon fontos a pozitív hozzáállás hagyja otthon gondjait, felejtse el főnökét, kapcsolja ki mobil telefonját. Próbálja élvezni a napfényt, a jó levegőt, még a zivatarokat is, fedezze fel a folyó menti növényzet szépségét, hallja meg a madarak éneklését, élje át a szabadban való táborozás élményét, igyekezzen megismerni a túraállomások történelmi, néprajzi nevezetességeit. Fontos, hogy kerüljön harmóniába a természettel! Találjon új barátokra, töltse el megelégedéssel az a tudat, hogy minden aktív mozgással eltöltött perccel sokat tett az egészségéért!
Csalódni fog, ha ugyanazokat a körülményeket várja, mint amilyenek a lakóhelyén vannak. Egy vízitúrán meg is lehet ázni, száraz lábbal nem lehet belépni a kenuba, így mindig vizes lesz a lábunk, lehet, hogy nem sima a sátrunk alatt a talaj így az nyomhatja a derekunkat, lehet, hogy nincs mindenütt angol WC, nincs mindenütt meleg víz, vannak olyan folyók, ahol egyes szakaszokon, teljesen nomádak a táborozási lehetőségek. Készüljön fel lelkileg is, hogy a természetben másak,puritánabbak a körülmények mint otthon. Sok nyugat-európai turistát éppen ez a körülmény, a viszonylag még érintetlen természet vonzza ide. Jó lenne még sokáig megőrizni ezeket a „kincseinket”. Itt talál részletesebb tájékoztatót az egyes folyókon található kempingek felszereltségéről, színvonaláról. Kattintson ide!
Fontos, hogy Ön tisztában legyen fizikai felkészültségével, teherbíró képességével. Ha, semmilyen fizikai aktivitást nem végez akkor ajánlatos könnyebb túrát választania. Elsőre nem javasoljuk a külföldről / Szlovákia, Ukrajna/ induló túrákat. Az Északkelet-magyarországi folyók mindegyike / Tisza, Túr, Szamos, Bodrog/ alkalmas a kezdőknek, a vízitúra kipróbálására, legfeljebb rövidebb szakaszokat kell teljesíteni, vagy, pihenőnapot kell beiktatni. Ossza be erejét a vízitúrán, ha szükséges tartson többször pihenőt.
Egy sikeres vízitúrához rendkívül fontos a jó felszerelés! Felszerelésünk legyen praktikus, a célnak megfelelő, kiválasztását ne a divat határozza meg. A felszerelés összeállításánál vegyük figyelembe, hogy vándor, vagy csillagtúrán veszünk-e részt. Rövid hétvégi vagy egy hetes, vagy még ettől is hosszabb túrára indulunk. Készüljünk fel a szélsőséges időjárási lehetőségekre is. Itt olvashat többet a felszerelésekről. Kattintson ide!
Csak annyira terheljük meg vízi járművünket, csomagokkal, emberekkel, hogy annak stabilitása ne kerüljön veszélybe!
Bármilyen csomagot viszünk a hajóban, azt rögzítsük a hajótesthez, hogy egy borulás esetén ne ússzon el.
Mindig tartson a hajóban száraz ruhát, ha szükséges /erős megizzadás vagy elázás után/ cserélje le ruhaneműjét.
Védekezzen a nap ellen és az eső ellen. A nap hatása a vízen intenzívebben érvényesül. Ajánlatos fehérbe öltözködni, praktikus viselet a hosszú ujjú fehér póló, fehér hosszú nadrág, fehér sapka. Jól véd a széles karimájú kalap. Vigyázni kell, mert ha, nem megfelelő a fejfedő az orrunk és a fülünk könnyen megéghet, vagy napszúrást kaphatunk. Jó szolgálatot tehetnek a különböző napozás ellen védő krémek. Mindig legyen a hajóban esőkabát vagy valamilyen vízhatlan ruha, amit vihar, vagy eső esetén fel tudunk venni.
Mindig vigyen magával elegendő folyadékot a túrára, különösen fontos ez nagy forróság esetén.
Ha megérkezik vízen a következő kikötési helyre, az első dolga az legyen, hogy takarítsa ki a hajóját és úgy vigye a depó helyre. A legegyszerűbb ezt végrehajtani a vízparton, mert ott minden adva van. Használjon szivacsot a takarításhoz. Visszataszító és gusztustalan, ha egy hajó tele van szeméttel, és bele van száradva a napok óta halmozódó sár, kosz. Mennyivel jobb érzés egy tiszta hajóba beszállni, mint egy sárosba.
A hajók tároló helye nincs mindig közvetlenül a parton, lehet, hogy hosszabb szakaszon, cipelni kell a kenukat. Ilyenkor először mindig pakoljuk ki a csomagot a hajóból. Egyrészt, hogy ki tudjuk mosni, másrészt, hogy szállítás közben a csomagok ne „vándoroljanak” a kenu elejéből a végébe és vissza, betörve ezzel esetleg a légzsákot, másrészt azért, mert üresen könnyebb mozgatni a hajót. Ha közvetlenül a parton tároljuk a hajókat, akkor is 20-30 méterrel feljebb kell vinni őket, nehogy egy váratlan vízszintemelkedés meglepetést okozzon! A tárolásnál mindig le kell fordítani a hajókat, egyrészt ha éjszaka esne az eső, reggelre ne legyen tele vízzel a hajó, másrészt, ha arra csámborogna egy helyi „menő csávó” ne legyen kedve beleülni.
A megérkezés után először a kenunkat tegyük rendbe, ne hagyjunk lapátot,személyes tárgyat a parton, utána a sátrunkat verjük fel és helyezzük biztonságba felszerelésünket,és csak utána menjünk sörözni!!! A sorrendedet sohasem szabad felcserélni! Ez számos kellemetlenségtől óvhat meg bennünket!
Gondosan válasszuk ki azt a helyet, ahol felverjük a sátrunkat. Ne sátorozzunk mélyedésben, öreg korhadt fa alá, nézzük meg nincs-e a terepen hangyaboly. Ha lehet sík, magasabban fekvő terepet válasszunk sátorozásra. Óvatosan kell eljárni a folyóparton történő sátorozásnál, esős idő esetén a folyók vízszintje gyorsan emelkedhet, így nagyon könnyen víz alá kerülhet a táborhelyünk!
Ne csomagoljuk el vizesen a sátrunkat, ha mégis erre kényszerülünk még aznap, a következő táborhelyen próbáljuk meg kiszárítani!
Soha ne túrázzunk egyedül, biztonsági okokból ajánlatos legalább két hajónak együtt haladnia, arról nem is beszélve, hogy társaságban mindig élvezetesebb a túrázás.
A hajó kormányosa evezni és kormányozni jól tudó legrátermettebb ember kell, hogy legyen. Ő felel a kenu legénységéért, a hajóban nincs demokrácia a kormányos dönt,a legénységnek be kell tartani az utasításait.
Ha valamilyen váratlan esemény történik a túra közben ne essünk pánikba! Igyekezzünk határozottan és célszerűen cselekedni. Ha látjuk, hogy mások bajba jutottak kötelességünk segíteni, de csak addig a határig, amíg saját testi épségünket nem veszélyeztetjük.
Tartsuk be a túravezető utasításait, intelmeit! Figyeljünk oda az oktatásra, el kell sajátítani a sporteszközök kezelését, az evezés technikáját, meg kell ismerni a hajóban használatos vezényszavakat. Meg kell tanulni a mentés az önmentés technikáját! A részletekért kattintson ide!
Ismerje meg mi az, amit tilos tennie egy vízitúrán! A „Tilalomfák” megismeréséért kattintson ide.
A szervezők különböző szervezettségű és komfortfokozatú túrákat ajánlanak. Alaposan tájékozódjon, hogy mit tartalmaz az ár. Sokszor az olcsóbbnak tűnő vízitúra a drágább, mert az, lényegesen kevesebb szolgáltatást tartalmaz, lehet, hogy a helyszínen, még fizetni kell a plusz, szolgáltatásokért, vagy a túrázónak magának kell megoldani azt. A túra típusokról, komfort fokozatokról itt olvashat részletesebben.
Vigyünk a hajóban magunkkal néhány fontos gyógyszert, kötszert. Az sem árt, ha van egy mobiltelefon a hajóban, mert ha szükséges azon is tudunk segítséget kérni!
Kempingek az Északkelet magyarországi folyók mentén.
Felső-Tisza
Tiszabecsen két kemping is található, és talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy ezek a Felső Tisza legkultúráltabb, legjobban felszerelt kempingjei. Az egyik a Vidám Delfin kemping, a másik a saját tulajdonú,és üzemeltetésű kempingünk, a Dióliget kemping.
A kempingben 400 főre elegendő sátorozó hely, hideg, meleg vizes zuhanyozási lehetőség biztosított. Büfé, és étterem segíti a túrázók és a kempingezők színvonalas ellátását. Az étteremtől független konyhát és hűtőt is használhatnak a vendégek. Őrzött autóparkolóval rendelkezünk. Kerékpárokat, a vízitúrákhoz kenukat, kajakokat, lapátokat, 30 és 60 literes hordókat, mentőmellényt, bográcsot is lehet bérelni tőlünk. A részletekért kattintson ide.
A kempingtől a Tisza 400 m-re található. Azoknak a vízitúrázóknak, akik nálunk kempingeznek a hajóját és a csomagjait, ingyen leszállítjuk a partra.
Tiszabecs a magyarországi vizitúrák kiindulási helye, de Ukrajnából is ide érkeznek meg a csapatok, a folyó a 744,8 folyam kilométernél lép be az országba. A Tisza part köves, kavicsos, nagyon sokan vadkempingeznek a területen. Sajnos a parton WC nincs, sokszor szemetes konténer sincs letéve, vagy ha van az nem igazán elegendő. A vadkempingezők nagy része bejár a kempingekbe mosakodni, zuhanyozni, fogyasztani, amiért természetesen fizetni kell. Éppen ezért nem teljesen logikus, hogy miért nem a kempingekben táboroznak. Ha megszűnne a vadkempingezés a part tisztasága, sokat javulna. A kempingek a falu területén vannak a gátak mögött, így azok magas vízállás esetén sem kerülnek vízalá. A faluban található boltokban,a túrázók minden szükséges élelmiszert be tudnak vásárolni.
20 kilométert kell eveznünk a Tiszán ahhoz, hogy elérjük a következő kempinget. A Tisza bal partján a Túrbukónál lévő kemping egy nagyon hangulatos, ligetes szép környezetben lévő ártéri kemping. Az is különlegessé teszi, hogy 4-6 méteres vízeséssel itt ömlik be a Tiszába az ásott Túr.
A kempingben WC, zuhanyzási lehetőség, büfé van. Nagy hátránya a területnek a rendkívül rossz kikötési lehetőség. A part a Tisza felől nézve nagyon meredek, tele nagy kövekkel. Könnyen sérülhetnek a hajók és a kiszállás balesetveszélyes. Nagyon óvatosan és körültekintően kell kikötni. Az ásott Túr felőli oldalon megfelelőek a kikötési lehetőségek. A legközelebbi falu Tiszakóród is több kilométerre van, így bevásárlásra itt nincs lehetőség.
A Túrbukótól mindössze 4 kilométert kell eveznünk, hogy a Tisza bal partján a szatmárcsekei parthoz érjünk. Vízitúrázóknak ideális a kikötési lehetőség, hiszen nagykiterjedésű sóderes part fogad bennünket. A kikötési helytől 30-40 métere található a ligetes ártéri kemping. A kemping tulajdonosa igyekszik a lehető legjobb szolgáltatást biztosítani, ami egy ártéri kempingnél nem mindig egyszerű. Hideg, meleg víz, WC, zuhanyzási lehetőség, büfé áll a túrázok rendelkezésére.
Hátránya, hogy esős idő esetén nehéz a közlekedés, hogy földút vezet be kb. egy kilométer hosszan a falu elejéig. Az út melegben poros, esőben sáros. A kempingben hétvégén, de ha sok túrázó érkezik, akkor hét közben is élő zene van, ami belenyúlik az éjszakába, ez zajossá teszi a helyet, ami sok embert zavar.
A falu egy, másfél kilométerre van a parttól, ahol a túrázó pótolhatja készleteit. A kemping tulajdonosa is üzemeltet egy boltot a faluban, így előzetes rendelés alapján kiszállítja az árut a partra.
A 705-ös folyamkilométernél, 15 kilométerrel lejjebb, a Tisza jobb partján találjuk a következő kempinget. A Katica kemping, a gát túlsó oldalán található, a parttól mintegy 400 méterre. A tulajdonos nagyon szolgálatkész és igyekszik a vendégek kedvébe járni. Területe nem túlságosan nagy, de jó szervezéssel sokan tudnak sátorozni. Hideg, meleg vizes zuhanyzási lehetőség, WC, főzőlap, hűtő áll a túrázók rendelkezésére. A kempingnek külön hajótárolója van a parttól mintegy 50 méterre, ahol biztonságban tudhatjuk kenuinkat. Ha a túrázó a hajóban hozta a csomagját, extra szolgáltatásként a tulajdonos (Katica bácsi) autóval ingyen elviszi azokat kempingbe, az indulásra pedig visszaviszi. A kemping előnye, hogy kicsit messzebb van a parttól, így a parti discók zenéje nem hallatszik fel. Aki bulizni akar, megteheti anélkül, hogy zavarná a pihenni vágyókat.
Alacsony vízállásnál Tivadarban gyönyörű homokos part alakul ki így a kikötés nagyon könnyű, utána viszont egy rövid meredek szakaszon kell felvinni a hajókat a depó helyre. Ha jó az idő sokan strandolnak a parton, a kikötésnél figyelnünk kell a vízben, illetve a parton lévőkre. Magas vízállás esetén a meredek parton tudunk kikötni, sajnos ilyenkor nagyon kevés a hely, hiszen szinte csak a lépcsőknél lehet, megállni a hajókkal, és ez több hajó esetén torlódást okozhat. A kemping mellet található élelmiszer boltban fel lehet tölteni a készleteket. A faluban autóbusz járat van, így innen viszonylag könnyen elutazhat a túrázó.
A 688-as folyam kilométernél a jobb parton található Jánd, egy széles homokos fövennyel, ami jó kikötést tesz lehetővé. Maga a sátorozó hely nincs túlságosan kiépítve, büfé, WC van. Azoknak ajánljuk, akik szeretik a nomádabb körülményeket és a csendesebb helyeket.
A 685-ös folyam kilométernél a Tisza jobb oldalán található Ugornya a következő lehetséges kempingező hely. Rendkívül népszerű üdülőhely annak minden előnyével és hátrányával. A kemping nincs messze a parttól, a kikötés is könnyű, mert szép homokos partja van, természetesen jó idő esetén itt is tele van a part, fürdőzőkkel. A kikötőhely előtt kb. egy kilométerrel, ömlik be a Szamos a Tiszába.
Maga a kemping komoly felújításra szorulna, kicsi a vizesblokk, körülbelül 50 ember tud meleg vízben lezuhanyozni, utána várni kell, hogy újból legyen meleg víz. A kemping forgalmához képest kevés a WC-ék száma is. A területen bőven található vendéglátó egység, zenés szórakozóhely. Ez a bőség a hátránya is, mert nagyon zajosak az éjszakák.
Az önkormányzat szépen rendbe hozta a partot, a hétvégeken különböző programokat szerveznek, szinte majdnem mindig valamilyen együttes koncertet ad a parton felállított színpadon. Pezsgő, nyüzsgő élet folyik a területen, ami nem kedvez azoknak, akik a nyugalmat szeretik. Közel a parthoz található az Atlantika vízi vidámpark. Ezzel a parkkal szemben van egy másik kultúrált kemping is, ez egy kicsit távolabb esik a parttól, ezért a vízitúrázók nem nagyon veszik igénybe.
A területen több bolt is található, így minden bevásárolható. Vásárosnaményból vasút és buszközlekedés is van, ami megkönnyíti az elutazást. Problémát jelent viszont, hogy a partról nincs közvetlen járat a városba, ha valaki gyalog vág neki az útnak akkor egy öt kilométeres sétára számítson.
A Tisza bal partján a 653-as folyam kilométernél található egy nagy homokos part, jó kikötőhely. Vannak, akik kedvelik, az infrastruktúra teljesen hiányzik. Ha valaki itt táborozik, a tábor őrzéséről gondoskodni kell, a fürdéssel is vigyázzunk, mert a túloldalon veszélyes örvények vannak.
A Tisza bal partján a 651-es folyam kilométernél található. Kikötésre nem a legideálisabb hely, de ha kikötünk, azt mindenképpen a pontonhíd előtt tegyük. Az utóbbi időben rendkívül sokat fejlődött, egy lelkes vállalkozónak köszönhetően. Egy nagy területű, parkosított, korszerű vizesblokkal ellátott kempinget alakítottak ki. Folyamatosan van meleg víz, kultúráltak a WC-ék, jól ellátott a büféje. A tulajdonos a túrázók megrendelésére minden élelmiszert be tud szerezni.
A falu körülbelül 500 méterre van a parttól, a folyó másik partján található Lónya, ahová pontonhídon, vagy magas vízállás esetén komppal lehet átjutni. Ha valaki innen akar elutazni, akkor azt a Tiszamogyorósról induló buszjáratokkal teheti meg.
A Tisza bal partján a 617-es folyam kilométernél a komp után található a következő kultúrhely Tuzsér. Alacsony vízállásnál egy szép homokpadon könnyű a kikötés, de utána egy magas parton kell felvinni a hajókat a depó helyre. Magas vízállásnál, a magas partnál tudunk kikötni. Jó idő esetén itt is sok strandolóra számíthatunk. A tuzséri táborozóhely sajnos kis területű és az ártéren van. Sokszor nagy a zsúfoltság és a nagy terhelés miatt a fű sem tud regenerálódni, így földes táborhelyre számítsunk. Lehet vadkempingezni a parton is, de akkor szigorúan őrizni kell értékeinket, mert elég nagy a mozgás, még éjszaka is.
A táborhelyen WC, zuhanyzási lehetőség van, sokszor itt is zsúfoltságra kell számítani. A büfé jól ellátott, étkezési lehetőséget is biztosít. A falu egy kilométerre található ahol be lehet vásárolni. Tuzsér az a hely, ahonnan közvetlen vonatközlekedés van Budapestre, igaz ez csak személyvonat. Nyíregyházi átszállással, gyorsvonattal is lehet utazni.
A Tisza jobb partján van az 594-es folyam kilométernél. Ez egy szép homokos part az infrastruktúra teljes hiányával. Büfé van lent a parton. A falu messze van, egy darabig keskeny betonút vezet le a partra, ami a végén már földútban folytatódik.
Az 593-as folyamkilométernél a bal parton található, a dombrádi szép homokos part. Itt is, mint a többi tiszai strandon jó idő esetén sokan fürdenek, amit kikötésnél figyelembe kell venni. Ilyenkor könnyű a kikötés, de utána csak úgy, mint Tuzséron egy rövid magas parton kell felvinni a hajókat a tároláshoz. Magas vízállásnál a homokpad eltűnik, ami egy kicsit nehezebbé teszi kikötést. A területen minden megtalálható, kemping, étterem, bolt, zenés szórakozóhely. A hétvégén itt is discó, és különböző programok vannak, így Dombrád is Gergelyiugornyához hasonlóan elég zajos hely.
Sajnos Domrádról nagyon rossz a közlekedés. Maga a falu ahonnan busz, vagy, vonat közlekedés lenne, 5 kilométerre van a parttól, és innen semmilyen tömegközlekedés sem jár a faluba. A túrázónak maguknak kell megszervezni az elutazásukat a területről. Csoportok Kisvárdáról rendelhetnek autóbuszt, ami beszállítja őket a kisvárdai vasútállomásra, ahonnan már jó közlekedés van Nyíregyháza, Budapest irányába.
Az 580-as folyam kilométernél található a bal parton. Jó homokos strandja van, ami könnyű kikötést tesz lehetővé. A parthoz közel étterem található, maga a táborhely nomádnak tekinthető.
A Tisza bal partján az 575-ös folyam kilométernél található a szép homokos strand. A kikötés könnyű. Vagy a parton lehet sátorozni, vagy fel kell sétálni az üdülőterületre, ami kb egy kilométerre van a parttól, és ott valamelyik táborban lehet kempingezni. Autóval az üdülőterületről nem lehet lemenni a partra! Több büfé is található a környéken, zuhanyzási lehetőség megszervezhető. A falu nagyon messze van a parttól, oda egyáltalán nincs tömegközlekedés. Gyakorlatilag itt túrát befejezni lehetetlen.
A Tisza bal partján 568,5 folyam kilométernél található. A kikötés nem a legideálisabb. A kompnál lehet kikötni, a hajókat a magas parton tudjuk tárolni. A komptól 500 méterre van nagyon kis területű táborhely. Itt bolt található, zuhanyozni is lehet, WC van, de csak kis létszámú társaság befogadására alkalmas a hely. A tulajdonos előre bejelentet csapat esetén, egytálételeket is szokott felszolgálni. A táborhely gyakorlatilag már a falu részét képezi. Elutazni kisvonattal és autóbusszal lehet Tiszabercelről.
Az 544-es folyam kilométernél érjük el Tokajt. Itt minden megtalálható, vannak kempingek, boltok, jó borozók, éttermek, jó a közlekedés, egyszóval minden adott ahhoz, hogy a túrázó jól érezze magát. A kempingekben természetesen, hideg, meleg víz van, kulturált WC-ék, zuhanyzók biztosítottak. Mindegyik kemping a Tisza bal partján található, van ahol stégnél, kell kikötni, van ahol homokos parton. Tokajban már számítani kell hajó forgalomra, sok a motorcsónak a dzsetszki. Sok a nyári program, nagy a nyüzsgés a városban.
A Tisza ukrajnai szakasza:
Aki ukrajnai túrára szánja rá magát az ne keressen kempinget, mert nincs. Teljesen nomádak a körülmények. WC a természetben van, mosakodni, fürdeni pedig csak a folyóban lehet. A vizet is ajánlatos Magyarországról kivinni, ha inni, vagy fogat mosni, vagy mosakodni akarunk. A folyó és a táj viszont gyönyörű, és ha nem esett, vagy esik az eső tiszta is. A táborhelyeket szabadon megválaszthatjuk, ha viszont valamilyen falu vagy város közelében táborozunk, pl. Bustyaháza, Visk, Huszt, Nagyszőlős a tábort ne hagyjuk őrizetlenül. Ezeken, a helyeken nagyobb a civil lakosság mozgása is. A városok, és a falvak messze vannak a parttól, megközelítésük hosszabb gyaloglást igényel. A szükséges élelmiszereket lehetőleg Magyarországról vigyük magunkkal.
Nagyszőlősön viszont Karcsi bácsi kocsmájában, ami közel van a parthoz, meleg ételt is lehet fogyasztani. Előtte akár táborozni is lehet, bár a rendelkezésre álló terület meglehetősen kicsi. Ez az egyetlen olyan hely a part mentén ahol meleg ételt szolgálnak fel. Fizetni forintban is lehet.
Csak rutinos, evezni tudó túrázók vállalják be ezt a túrát, mert a folyó néhány helyen I fokozatú vadvíznek tekinthető, és a körülmények teljesen nomádak!
Túr folyó
Amikor a Túr folyóról írok, tudni kell, hogy többfajta Túr létezik!
Beszélünk Ásott- Túrról, azaz Túr- csatornáról, Öreg- Túrról, Holt- Túrról, és Régi- Túrról. Ezek közül jelenleg csak a Túr- csatornán és az Öreg- Túron lehet vízitúrázni. Alkalmas lenne erre a Holt- Túr is Kömörőtől Nagyarig, de az utóbbi időben nagyon kevés víz volt benne, és nem volt kitisztítva a bedőlt fáktól, így küzdelmes és körülményes rajta a túrázás.
A túrákat ezen a folyón rendszerint a Túr csatornán szoktuk kezdeni, az indulás történhet Garbolcról vagy kicsit lejjebb Nagyhódosról. A Túr csatorna hossza 30 kilométer, és a 724-es folyamkilométernél ömlik be a Tiszába a Nagy- bukó gátnál (Túr- bukó).
Kis határ menti falu. Egy ifjúsági táborba lehetséges bekérezkedni és kempingezni. Nagyhódosig nem nagy a távolság és van benne egy fenékgát is, ami átemelést tesz szükségessé. Három kilométer evezés után érjük el Nagyhódost.
Nagyhódoshoz is közel van a határ, ez is egy pici, hangulatos eldugott kis falu. A folyó jobb oldalán, a folyón átmenő, a határhoz vezető úttól jobbra található egy ifjúsági tábor ahol lehetséges a kempingezés. A két település nehéz megközelítése miatt saját túráinkat úgy szervezzük, hogy Tiszabecsen gyülekezünk és kempingezünk, és innen autóbusszal visszük a túrázókat, az indulási helyre. Kattintson ide!
Nagyhódostól 14 kilométer evezés után érünk a következő lehetséges táborhelyhez a sonkádi Kis-bukóhoz.
Sonkádon csak vadkempingezésre nyílik lehetőség. A kikötés egy kis üdülőterületen van. A part füves kisebb csoport táborozása megoldható. A közelben van egy működő büfé ahol étel, és ital fogyasztására van lehetőség. Kikötni, a sonkádi fenékgát (Kis bukó) előtt kell. A falu kb. 3 kilométerre, van. Innen két irányba haladhatunk tovább, bármelyik folyót választjuk, át kell emelni a hajókat!
Ha a Túr csatornán haladunk tovább, akkor a Túrbukó gáthoz jutunk (Nagy- bukó), aminek a leírását a Felső-Tiszánál megtalálja. A távolság vízen 11km.
Amennyiben az Öreg- Túrra emelünk át akkor Kölcséig evezhetünk. A távolság mindössze 10km, de az átemelések és a bujkálások miatt többnek tűnik. Arról se feledkezzünk meg, hogy a folyónak alig van sodrása, így szinte állóvízben evezünk. A kölcsei táborhely is nomád és a Túr partján a parókia mellett található. A hely maga a falu végében van, így a boltok könnyen elérhetőek.
A következő állomás, 13 km után az Öreg- Túron Túristvándi. A kemping Közvetlenül a folyó partján van, nagyon szép környezetben. A kempingen WC, hideg, meleg vizes zuhanyzási lehetőség van. A területen büfé és étterem is található. A közelben a folyó másik oldalán, egy hasonlóan jó színvonalú másik táborhely is található.
Ha tovább akarjuk folytatni a túrát, akkor a vízimalomnál át kell emelnünk a hajókat. 14 kilométer evezés után érjük el a kömörői osztóművet, ahol megint át kell emelni. Innen két irányba folytathatjuk a túrát a Holt- Túron ez a Nagyari- vagy Ócska- Túr, ahol 4 kilométer után érünk Nagyar határába a Petőfi fához. Szép füves ligetes rész, de táborozásra teljesen nomádak a körülmények. Igaz a falu csak pár méterre van, így be lehet vásárolni. A táborhelytől még 2.5 kilométerre van egy zsilip, ami után 1.5 kilométerre a 707-es folyamkilométer környékén torkollik a Túr a Tiszába. Ha el is jutunk Nagyarig az ezt következő szakasz tényleg nehezen evezhető a zsilip után, pedig szinte biztos, hogy inkább cipelni kell a hajókat, mintsem evezni.
A másik ág a kömörői átemelés után 27 kilométer, és Olcsvaapátinál a 688-as folyamkilométernél ömlik be a Tiszába, de jelenleg evezhetetlen.
Szamos folyó
Sajnos a Szamosról is csak azt lehet leírni, hogy teljesen nomádak a körülmények. A folyó mentén nincsenek kempingek, éttermek. A lehetséges megoldás az, hogy valamelyik parthoz közel lévő falu szélén kötünk ki és vadkempingezünk, vagy egy iskolaudvaron, vagy futballpályán, amennyiben az önkormányzattal meg tudunk állapodni. A másik lehetőség, hogy csillagtúraszerűen oldjuk meg a túránkat, és valamelyik tiszai, kempingből utazunk el a Szamosra és a túra után vissza. A folyó maga nem hosszú, a magyarországi szakasza mindössze 51 km, amit két nap alatt könnyen lehet teljesíteni. Ha nagyon kényelmesen akarunk evezni, akkor három nap.
Bodrog folyó
A Bodrog, az 51-es folyamkilométertől tartozik Magyarországhoz. Az első kempingezésre alkalmas hely a 48-as folyamkilométernél a bal parton található Felsőberecki községnél. Itt a homokos szabad strandon jó a kikötési lehetőség. Egy keskeny ligetes rész övezi a partot, ahol sokan vadkempingeznek. Az elmúlt években egy vállalkozó az ártéren kempinget is üzemeltet, ami körbe van kerítve, mobil WC- vel és büfével is ellátott.
A faluban nem messze a parttól egy kultúrált, hideg, meleg vizes zuhanyzási lehetőséggel, WC- vel felszerelt kemping található. A falu nagyon közel van a parthoz, így a bevásárlásokért nem kell messzire menni.
Történelmi város nagyon sok látnivalóval, érdekességgel. A 37-es folyamkilométernél érjük el. A közúti híd után rögtön balra található a kemping, stéges kikötési lehetőséggel. Hideg, meleg vizes zuhanyzási lehetőség, WC, büfé áll a túrázók rendelkezésére. A kemping szinte a városban van, így a vásárlás könnyen lebonyolítható, finom borokat is kóstolhatunk a különböző pincékben, vendéglátó egységekben. A közlekedés is jó így az elutazásra és a túra kezdésére is alkalmas a hely.
A 28-as folyamkilométer után a jobb parton a kompnál tudunk kikötni. A komptól nem messze üzemeltet egy vállalkozó egy kis területű táborhelyet. Zuhanyzási lehetőség, WC, büfé van a sátorozó helyen. Mivel a tábor a falu szélén van a boltok könnyen elérhetőek.
A 20-as folyamkilométernél érjük el Olaszliszkát. Kikötési lehetőség a jobb parton a komp után. A kikötés nem egyszerű, mert általában mély a talaj és térdig merülünk az iszapba. A komptól mintegy 50 méterre található a kemping, ami területileg nem nagy, de benne hideg, meleg vizes zuhanyzási lehető és WC biztosított. Étterme és büféje is van. Itt is kóstolhatunk finom borokat. A falu csak méterekre van a parttól, így a bevásárlási lehetőség is biztosított. Figyelem csomagjainkat ne hagyjuk őrizetlenül!
A 2.5-es folyamkilométernél a Bodrog jobb partján található az Unió Vízitelep és kemping. Kikötési lehetőség stégnél. Sokan látogatják a helyet különösen tavasszal, sajnos azt kell, hogy mondjam az utóbbi időben romlott a létesítmények állaga. Ráférne a területre a fejlesztés, a felújítás.
A tokaji kempingek leírása a Felső- Tiszai résznél megtalálható.
A Bodrog szlovákiai szakasza
A Bodrog Szlovákiában az Ondava és a Latorca folyók összefolyásából keletkezik. A szlovákiai szakasz mindössze 15 folyamkilométer. A szlovákiai szakaszt meghosszabbíthatjuk azzal, hogy a Sirava tóról indítjuk a túrát. Ezt a túrát a mi cégünk találta ki, mi eveztük be ezt a szakaszt és már 12 éve, rendszeresen szervezünk innen túrákat.
A tavon több kempinget is üzemeltetnek, de sajnos mindegyik számos hiányossággal működik. Van ahol nincs meleg víz, kevés a WC, rossz a világítás, szemetes a part, úgy tűnik, hogy elhanyagolják ezt a szép területet. A tóról egy „húzós” átemelés után egy keskeny csatornán keresztül érjük el a Laborec folyót, amibe 20 folyamkilométer után beleömlik az Ung, majd a Laborec 19 folyamkilométerrel lejjebb beleömlik a Latorcába. A Latorca 9 kilométer után egyesülve az Ondavával hozza létre a Bodrogot.
A szlovákiai szakaszon a Sirava-tó után sehol sincs kemping, így a túra nomádnak tekinthető. Érdemes valamilyen falu közelében kikötni és tábort verni. Az általunk javasolt ilyen hely Vojany, amit a tóról elindulva, kb. 30 kilométer kemény evezés után érünk el. A következő lehetséges állomás Zemplén, ami kb. 26 kilométer evezés után következeik. Bárhol is táborozunk a Szlovák szakaszon a tábort nem szabad őrizetlenül hagyni.
Tilalomfák:
|
1. Csak úszni tudók jelentkezzenek vízitúrára! A víz nem játék, ne engedjenek a barátok ismerősök csábításának, hogy ők majd vigyáznak Önökre, ha kritikus helyzet van mindenki a saját életét menti! A szervezők valószínű adnak mentőmellényt, ha Ön kéri, de az sem nyújt az úszni nem tudónak száz százalékos biztonságot. Tehát az úszni nem tudóknak tilos vízitúrázni!!!
|
|
2. A folyó, a víz ugyanolyan közlekedési hely, mint az országút. Nagyon vigyázni kell az alkoholfogyasztással! Ittas ember ne menjen a vízre, nem csak a saját testi épségét, hanem a vele egy hajóban utazók testi épségét is veszélyezteti! A túra után bőven nyílik lehetőség arra, hogy oltsuk a szomjunkat finomabbnál, finomabb nedűkkel.
|
|
3. Tilos a hajóban felállni, abból a vízbe ugrani ezzel ugyanis veszélyeztetik a hajó (kenu) stabilitását. Ha elfáradt a csapat inkább kössenek ki, hogy át tudják mozgatni az elzsibbadt testrészeket, mintsem a hajóban felállva boruláshoz vezessen a lazítás! A hajóból való fejesugrás a stabilitás veszélyeztetése mellett azért sem ajánlott, mert sohasem lehet tudni, hogy mi van a víz alatt, egy ott felejtett cölöp, vagy egy éppen arra „járó”úszó fatörzs, vagy alacsony a vízmélység és a túrázó a meder aljába veri a fejét. Ezek mindegyike nagyon komoly sérülést okozhat!
|
|
4. Veszélyes és tilos felhevült testtel és tele gyomorral vízbe ugrani! Bár a szakemberek azt mondják, hogy akinek egészséges a szíve azt nem érheti katasztrófa ilyen esetben sem, jobb elkerülni az esetleges rosszullétet, a hirtelen hőmérsékletváltozás miatt kialakulható pánikot.
|
|
5. A hajóba (kenuba) tilos több embernek beleülni, mint ahány személyes a hajó, mert ez a jármű stabilitását nagyban veszélyezteti!
|
|
6. Tilos a vízbe szemetet dobni, tilos a szemetet otthagyni a homokpadokon, kikötési helyeken! A keletkezett szemetet egy szemetes zsákba össze kell szedni és a legközelebbi kúltúr helyen a kukába kidobni! Gondoljunk az utánunk kikötő csapatokra is, elkeserítő és illúzió romboló egy szemetes part látványa. Sajnos az ott hagyott szemetet már csak a folyó fogja „eltakarítani” a legközelebbi áradásakor.
|
|
7. A szabad vizekben tilos a fürdés a kijelölt hajó utakban, munkagépek, úszóművek közelében, és ahol azt tiltó tábla jelzi.
|
|
8. Tilos egyedül fürödni! Ha elszánjuk magunkat a fürdésre, akkor azt sose tegyük egyedül, ha netán valami baj történne a másik túrázó, még tud segíteni, vagy segítséget hívni.
|
|
9. A határvízi közlekedés szabályait be kell tartani, ennek értelmében tilos kikötni határvízen, a folyó másik országbeli partján! Pl: Ukrán – magyar határon. Nem érdemes kockáztatni, vagy vagánykodni, mert lehet, hogy megússzuk, de ha kifogunk egy túlbuzgó határőrt a pár napos szabadság reményében, elkobozhatja a hajót és egy pár órára, vagy akár egy-két napra élvezhetjük az ukrán határőrizeti szervek „vendégszeretetét”. Arról nem beszélve, hogy a magyar hatóságok ilyenkor jelentős pénzbüntetést szoktak kiróni.
|
|
10. Tilos viharban, villámlásban vízen tartózkodni! Ha érzékeljük, hogy vihar készül, kössünk ki, a hajót húzzuk ki a partra, hogy azt a víz sodrása ne tudja elvinni, majd próbáljunk biztonságos helyre húzódni.
|
|
11. Tilos mozgó kompot előzni, ha a komp már elindult meg kell várni, amíg elhalad előttünk, majd mögötte biztonságosan átevezhetünk. Figyelni kell a belógó kompkötelekre is, ami ugyan normális esetben nem okozhat gondot, de magasabb vízállásnál, vagy extrémebb belógás esetén könnyen felboríthatja a kenut.
|
Az evezés technikája, a hajóban használatos vezényszavak, önmentés.
A kenut vagy kajakot két ember is könnyedén le tudja vinni a vízre.
kajakot a beülő közepénél fogva, a vállunkra emelve egyedül is le lehet hordani. A kenut legkönnyebben úgy tudjuk levinni a vízre, ha annyian viszik, ahány beülő van benne. Ha van a kenunak kiépített fogantyúja, akkor ezeknél fogva vihetjük a hajót, ha ez hiányzik, akkor a kenu pereménél fogva tudjuk a legkényelmesebben cipelni. Azért, hogy a kezünket ne vágja a hajó pereme ajánlatos egy szivacsot, vagy pólót, vagy törölközőt a kezünk alá tenni.
z evezés előtt a hajót mindig a vízfolyással szemben kell vízre tenni és elindulni. Amikor a folyón felfelé haladunk azt hegymenetnek nevezzük, ha folyás irányba evezünk, akkor völgymenetben haladunk. Evezés alkalmával a magyarországi folyókon, ha völgymenetbe indulunk el nem „büntet” meg bennünket a folyó, de gyorsabb folyón, mint például a Tisza ukrajnai szakasza, a helytelen beszállás könnyen boruláshoz vezethet. Éppen ezért már a szelíd folyókon is gyakorolni kell a szabályos beszállást, hogy az, szokásunkká váljon. A beszállásnál rakjuk keresztbe a kenulapátot az ülésünk előtt, majd a vízfelőli lábunkkal lépjünk be a hajó közepébe és kezeinkkel a kenu pereméhez fogott lapátokra támaszkodva, emeljük be a másik lábunkat is és üljünk le. A beülést úgy hajtsuk végre, hogy súlypontunk minél alacsonyabban legyen.
A négyes kenuban a hátul a négyes helyen ülő személy a kormányos a hajó parancsnoka. Értelemszerűen az előtte ülő a hármas, majd a kettes és végül a hajó elejében ülő evezős az egyes, azaz a vezérevezős. Mi úgy tanítjuk, hogy a beszállásnál a vezérevezős fogja a hajó orrát, a kormányos száll be először, őt követi a hármas, kettes, végül utoljára a vezérevezős. Fontos, hogy lapos parton mindig a part felől kell beszállni a kenuba, a hajó alja ne érjen le a homokra vagy az iszapra, ebből következik, hogy sem a beszállást, sem a kiszállást nem lehet megúszni száraz lábbal anélkül, hogy ne állna fent a lehetősége annak, hogy sérülést okozunk a hajóban. Meredek parton kénytelenek vagyunk a hajó orrából egyesével beszállni, úgy hogy, végig kell haladnunk a hajó gerincén, átlépve az utunkba eső kenuüléseket. A hajó stabilitását beszálláskor, váratlan események során, a hajó megbillenésekor balanszírozással biztosítjuk. Ilyenkor lapátjaink tollával- mintegy meghosszabbítva a támaszfelületet- a víz felületén előre, hátra történő evező, egyben támaszkodó mozdulatokat végzünk.
okan szállnak be lapos parton völgymenetben indulva, úgy, hogy a kormányos száll be utoljára. Ezzel csak az a probléma, ha ez a fajta beszállási technika válik szokásunkká, keményebb vízen könnyen pórul járhatunk. A beszállás után, az evezés megkezdése előtt a hajót ki kell „súlyozni”, ezt úgy hajtjuk végre, hogy lapátjainkat a térdünkre rakva addig helyezkedik a legénység, amíg a hajó nem billen egyik oldalra sem, hanem vízszintesen stabilan áll.
Az ülésrendnél jó, ha úgy helyezkedünk el, hogy a nagyobb testsúlyú túrázók a hajó hátsó ülésein, míg a kisebb testsúlyú személyek a hajó elejében foglalnak helyet. A vezérevezős lehetőleg könnyebb testsúlyú és jó ütemérzékű túrázó legyen. A legénység mindig a vezérevezőshöz igazodik, és az ő ritmusában evez.
kikötésnél is a folyó sodrásával szemben, azaz hegymenetben kell kikötnünk. Az evezés végén a hajó sebességét le kell lassítani, a hajót úgy kormányozzuk, hogy az, párhuzamosan álljon a parttal. A kiszállásnál először a vezérevezős száll ki és megfogja a hajó orrát, ezzel segítve a többiek kiszállását, utoljára a kormányos, azaz a parancsnok száll ki a hajóból.
ezényszavak a hajóban: az elindulásnál „az egész kész, rajt” vezényszóval indítjuk el a hajót. Az „állj” vezényszóval állítjuk le az evezést. Ha valamilyen oknál fogva fékezni akarjuk a hajót, akkor az „állj, tarts” az utasítás. Ha hátra felé akarunk evezni, akkor „egész hátraevezéshez kész, rajt” a vezényszó. Ha gyorsan akarunk fordulni, és azt a kormányos már egyedül nem tudja megoldani akkor például „jobboldal előre, baloldal hátraevezéshez kész, rajt” az utasítás. A hajó stabilitásának biztosítására a „balansz” vezényszavat használjuk.
nnak, aki még életében nem evezett annak mindenképpen ajánlatos gyakorlati oktatáson részt venni, mert az evezés technikáját nem lehet leírásokból megtanulni.
A túrakenuban a túrázó menetiránynak megfelelően előre nézve ül. A kenu széléhez közelebb eső lábát behajlítja, és maga alá húzza, és azon támaszkodik. A kenu szélétől távolabb lévő lábát enyhen hajlítva előre nyújtja, és a sarkán vagy a talpán támaszkodik.
Az evezésnél a legénység egyik fele a jobb, a másik fele, a baloldalon evez. Az a szerencsés, ha a jobb és baloldali evezések felváltva követik egymást. A hajó akkor a legstabilabb, ha a legénység egyszerre evez, és állandóan kontaktusban van a vízzel. A kenu az evezés szünetében válhat instabillá.
A túrázó a belső kezével a kenulapát mankóját fogja, a külső kezével közel fog a kenulapát tollához. Az evezés fázisai: vízfogás, áthúzás, szabadítás, előkészítés.
Törekedni kell arra, hogy az evezés során a törzs és karizmainkkal adjuk át az erőt a lapátnak, a vízfogásnál jól előre kell nyúlni és igyekezzünk közel a kenu teste mellett húzni a lapátot, és hosszú egyenletes nyugodt tempókkal haladjunk.
kormányzás külön tudomány, kevesen tudnak jól kormányozni. A jó kormányos nem váltogatja az oldalakat kormányzás közben, és ő is együtt evez a többiekkel, csak közben kormányoz is. Az áthúzó szakasz végén a szabadítás előtt csuklóból el kell fordítani a kenulapátot, úgy hogy annak tolla párhuzamos legyen a hajótesttel. Így a kenulapát kormánylapátként működik és attól függően, hogy melyik irányba kell korrigálni a hajó futását, vagy befelé húzzuk, a lapátot, vagy eltoljuk azt a hajótesttől. Fordulásnál ugyanez a feladat, csak intenzívebb mozdulatokkal és a szükséges mennyiségben és erősséggel ismételve azt. Erős sodrásban, szélben, vagy éles kanyarban a legénység többi tagjának is be kell segítenie a kormányzásba.
A kajakban a beszállás, hasonló, mint a kenuban, azzal a különbséggel, hogy a lapát egyik tollát, a domború felével le kell támasztani a meder aljára vagy a part szélére, miközben a lapátszárát odafogjuk a hajó pereméhez, így mindkét kezünkkel a lapát szárára támaszkodva lépünk be a hajóba. A kajaklapát tolla 90 fokkal el van forgatva egymáshoz képest. Ennek előnye, hogy szeles időben a szél nem csavarja ki a kezünkből a lapátot. A kajaklapátot egyik kezünkkel fixen, a másikkal lazán fogjuk, ez teszi lehetővé, hogy minden egyes evezési ciklusnál forgassuk a lapátot. Az evezés fázisai: vízfogás, áthúzás, szabadítás, forgatás- előkészítés. Itt is törekednünk kell hosszú, nyugodt, egyenletes tempókra. Az egyik kezünkkel húzzuk, a másik kezünkkel toljuk a lapátot.
A kajakban, ha be van építve a kormánylapát, akkor könnyű dolgunk van a kormányzással. A tanulásnál szerencsésebbnek tartjuk, ha nincs kormánylapát, így a túrázó kénytelen megtanulni, kajaklapáttal kormányozni, ami mindenképpen előnyére válik. A lapáttal történő kormányzást több mozdulattal is segíthetjük. A legegyszerűbb az, ha figyeljük a hajó orrának a mozgását és evezésközben éppen annyit, korrigálunk, a lapát hajó farához történő erőteljesebb behúzásával, hogy a hajó továbbra is egyenesen haladjon. Ha durvább korrekcióra van szükség, akkor a lapát betartásával a helyes irányba fordíthatjuk a hajót. Ez a fajtakorrigálás, azért nem szerencsés, mert ezzel a mozdulattal lefékezzük a hajó futását. A túrakajakok általában gyorsak jó manőverező képességgel rendelkeznek, így akár helyben is megfordulhatunk velük. Ilyenkor csak annyit kell tennünk, hogy az egyik lapáttal előre a másikkal hátra kell eveznünk.
zt szoktam mondani, hogy a kenuval művészet felborulni, de „művészek” mindig vannak. Borulásnál a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, ha kell, nyugtassuk meg társainkat. Az első dolog, hogy számoljuk meg megvagyunk-e mindannyian. Utána ússzunk egy oldalra és egy határozott mozdulattal, fordítsuk vissza a hajót a hossztengelyénél fogva. Nagyon valószínű, hogy a hajó félig telel lesz vízzel. Azért kell egy mozdulattal visszafordítani, mert, ha többször kísérletezünk, a hajó megtelhet vízzel, és hiába van benne légzsák, könnyen elsüllyedhet. Ezután szedjük össze a csomagjainkat és rakjuk be a kenuba, majd a kenuszélébe kapaszkodva ússzunk ki a partra. Fontos, hogy úgy kapaszkodjunk a hajóba, hogy az, vízszintes maradjon, és több víz már ne folyjon bele. A partot érés után pakoljuk ki a csomagokat, és a hajóból hossztengelyénél elfordítva öntsük ki a vizet. Fokozatosan és óvatosan tegyük, ne próbáljuk tele vízzel megemelni a hajót, mert az megroppanhat. Üljünk vissza a hajóba és folytassuk a túrát.
Úszásközben előfordul, hogy elfáradunk, esetleg görcsöt kapunk, ilyenkor is maradjunk nyugodtak. Próbáljunk meg pihenni, lazítani a hátunkra feküdve lassú mozdulatokkal csurogni, úszni. Ha hínáros vízbe kerülünk, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, hanem kis nyugodt mozdulatokkal, ha szükséges a hátunkra fekve ússzunk ki a hínárból.
Ha a társunknak vagy másoknak akarunk segíteni, akkor azt evezőlapáttal, kötéllel, dobózsákkal, vagy valamilyen úszó tárggyal tegyük. A nyíltvízen ne akarjuk behúzni a hajóba, mert az, boruláshoz vezethet. A kenuba kapaszkodva vontassuk partra. Úszva menteni nehéz dolog csak a nagyon jó úszók vállalkozzanak erre a feladatra.
Ez a felosztás saját ötlet, de szerintem jól visszaadja azoknak a túráknak a jellegét amelyet a szervezők kínálnak.
Ezeknél a túráknál a szervezők csak a hajót adják, és minden egyéb túraelemet a résztvevők maguk biztosítanak, vagy éppen nem biztosítanak. Ezeknek a túráknak az előnye a nagy szabadság. Ott állnak meg, és ott kötnek ki ahol akarnak és addig tartózkodnak a táborhelyen ameddig akarnak. A csomagokat a hajóban viszik, rendszerint homokpadon, nomád helyeken táboroznak. A kúltur helyeket elkerülik ezek a túrák. Az étkezésről is mindenki egyénileg gondoskodik. A tisztálkodást és a biológiai szükségleteket is a természetben végzik el a túrázók.
Az ilyen túráknak viszont sokkal több a hátránya, mint az előnye. Állandóan ki kell pakolni a csomagot a hajóból, majd vissza kell pakolni. Az összes málhát fel kell cipelni a vízpartról a táborhelyre majd a másnapi indulásnál vissza kell vinni és bepakolni a hajóba. Mivel minden táborhely nomád helyen van nő a biztonsági kockázat.
A WC, maga a természet ami a kényelmetlenségek mellett nem teljesen higénikus, ráadásul környezetszennyező. Kedvezőtlen időjárásnál ezeken a túrákon a résztvevők mostohább körülmények közé kerülnek, mint egy magasabb komfort fokozatú túrán.
Nincs megoldva a túra során keletkezett kommunális hulladék elszállítása. A lelkiismeretesebb túrázok viszik magukkal a szemetet, ez viszont további helyet foglal el hajóban. Sajnos sokan otthagyják a táborhelyen a szemetet és annak eltakarítását a „folyóra bízzák”. Rendkívül lehangoló látvány egy szemetes folyópart, vagy táborhely.
Az étkezést is maguknak oldják meg ez sokszor hideg, ami hosszú távon nem szerencsés. A másik lehetőség, hogy főznek maguknak, ilyenkor vinni kell a nyersanyagot, a főzéshez szükséges felszerelést, az evőeszközöket. Ez megint jelentősen megnöveli a hajóban cipelendő csomagok mennyiségét.
Nagyon romantikus a bográcsban történő főzés, ugyanakkor sokszor nehezére esik a csapatnak a túra után fáradtan leállni főzni, fokozottan igaz ez rossz idő esetén.
Ha Ön ilyen túrát szeretne, erre tőlünk is bérelhet kenut. Kattintson ide.
Ez a túra típus annyiban másabb mint az előző, hogy itt a túraszervező egy bográcsban főzött vacsorát biztosít a résztvevőknek, amihez beszerzi a nyersanyagot és megfőzi azt.
Ennél a túratípusnál a túrázó a hajóban viszi a csomagját. A túraszervező napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Ez rendszerint bográcsban főtt egy tál étel. A túra alatt legalább másnaponként biztosítják a fürdési, tisztálkodási lehetőséget.
A legteljesebb kényelem biztosítására törekszenek a szervezők. A csomagot autóval szállítják állomásról, állomásra a csoport után. Az étkezés reggeli és vacsora, meleg étel. A vacsora rendszerint két fogásból áll. Az étkezést valamilyen vendéglátó egység biztosítja, így vagy étteremben történik az étkezés, vagy ahol nincs étterem oda a vendéglátó egység kiszállítja a reggelit és vacsorát a szükséges evőeszközökkel együtt. Ennél a túránál nem kell a túrára tányérokat, evőeszközöket hozni, nem kell mosogatni. A csoport minden nap kempingben táborozik, vagy ahol nincs kemping a szervezők biztosítják a tisztálkodási lehetőségeket. A csoportot túravezető vezeti és egy vagy két fős kísérő személyzet kíséri, akik túrázók rendelkezésére állnak problémáik megoldásában. Néhányan mondják, hogy az ilyen típusú túrák nem olyan romantikusak. Ez nem így van, hiszen itt is ugyanazon a folyón túrázunk, mint a nomád táborok résztvevői, csak esténként igyekszünk kúltúrált körülmények között táborozni. Itt is lehet bográcsban főzni, ha nagyon akar valaki, hiszen délidőben, bármelyik homokpadon vagy kikötési helyen megteheti. Ugyancsak van erre lehetőség vacsora után is, legfeljebb itt nincs az a kényszer, hogy, muszály főzni akár rossz, esős időben is.
Az összkomfortos túráknak a csillagtúra egy fejlettebb, kényelmesebb változata. Ennél a túratípusnál a sátrat sem kell lebontani, mert a szervezők autóbusszal visszahozzák a túrázókat a táborhelyre, majd másnap visszaviszik a következő szakasz start helyére. A csillagtúrák további előnye, hogy mindig kultúrált körülmények között táboroznak a résztvevők, ugyanakkor a túra a vízen vándortúra szerűen halad, így ők is új folyószakaszokat, új kikötési helyeket, új falvakat, ismerhetnek meg.
Vízitúrák kényelmesen, „elegánsan”!
Kattintson ide.
Az összkomfortos túrákat még élvezetesebbé tehetjük, ha kapcsolunk a programhoz gasztronómiát, vagy kerékpártúrát, vagy autóbuszos kirándulást. Az ízletes ételek, italok, kóstolása a történelmi, néprajzi nevezetességek megnézése, gazdagítja vízitúrás élményeinket.
Tekintse meg ajánlatunkat!
Ezeket a túrákat csak rutinos gyakorlott túrázóknak javasoljuk. Indulhat a túra Ukrajnából vagy Szlovákiából, majd a határátlépés után folytatódhat magyar vizeken. Mindkét külföldi szak más mint a magyarországi szakasz. Nehezebb, néhány helyen I fokozatú vadvíznek számít. Zúgók, örvények, bedőlt fák, kőgátak, leszakadt partok teszik nehézzé, ugyanakkor változatossá, izgalmassá, széppé a túrát. Azt is tudni kell ezekről a túrákról, hogy az ukrajnai szakasz teljesen nomád, tehát senki ne keressen kempinget, zuhanyzási lehetőséget, WC-ét, boltokat. Egyedül a nagyszőlősi kikötési helynél Karcsi bácsi kocsmájában tudunk étkezni az előtte lévő terepen táborozhatunk. Sajnos majdnem hasonlóak a viszonyok a Szlovák szakaszon, bár itt azért hideg vizes tisztálkodási lehetőséget, boltokat találunk. Előzetes szervezőmunkával az étkezés is megoldható. Mindkét szakaszon körültekintően kell kiválasztani a táborhelyeket, és azok állandó odafigyelést, őrzést igényelnek.
A túrák leírásáért kattintson ide!
|
|
A felszerelés kérdése mindig örök dilemma, nehéz eldönteni, hogy mi a fontos és mi a szükségtelen egy vízitúrán. Ebben a kérdésben szeretnénk segítséget adni. Figyelembe kell venni, hogy milyen hosszú túrára megyünk, melyik évszakban túrázunk, és a legfontosabb, hogy készüljünk fel az esetleges szélsőséges időjárásra is.
Ne hozzunk túl sok ruhát, hiszen a természetbe megyünk, és ott nem kell mindig a napi divat szerint öltözni. Utazáshoz, és az esti programokhoz megfelelő a farmer, vagy valamilyen hosszú, illetve rövidnadrág, póló, szabadidőruha, sportcipő, hidegebb idő esetén egy melegebb pulóver.
A vízre és a táborozáshoz az időjárásnak megfelelően öltözzünk. Nap ellen hosszú ujjú pólót, vagy inget viseljünk, nem kell szégyellni, a hosszú lehetőleg fehér nadrágot. A ruha legyen strapabíró, előny ha az gyorsan szárad. Nagyon fontos a fejünk védése, mert könnyen kaphatunk napszúrást. Ajánlatos a széles karimájú kalap, vagy kendő, amely védi a fülünket és a tarkónkat. Használjunk napszemüveget, gleccserszemüveget, napvédő krémeket. A vízitúrán fontos a lábbeli, mivel ritkán lehet megúszni a hajóba történő beszállást és kiszállást, hogy ne legyen vizes, vagy sáros a lábunk. Áldozzunk fel egy olyan sportcipőt, amit már nem sajnálunk. Legjobb erre a célra a pántos szandál vagy papucs. Előfordulhat, hogy a hajóból ki kell lépni, mert fent akadtunk egy kőpadon, (különösen lehetséges ez a Tisza ukrajnai szakaszán, vagy Felső- Tisza első 20 kilométerén) vagy át kell emelni a hajót,(a Túr folyón, vagy a szlovákiai túrán) ilyenkor fontos, hogy a lábbeli ne essen le a lábunkról. Erre a célra alkalmatlan a strand papucs, a pántnélküli szandál. Az sem hátrány, ha ezek a papucsok erős anyagból készültek és nem adják meg magukat az első akciónál.
Készülnünk kell a szél ellen, ilyenkor jó szolgálatot tesz egy szélanorák. Eső ellen vízhatlan dzsekit, esőköpenyt (ha kapucnija is van,az jó) vízhatlan hosszúnadrágot, neoprémruhát, halászkalapot, gumicsizmát viseljünk.
Az egyik legfontosabb felszerelési tárgy. Ne dőljünk be az olcsó áraknak, a nagyon olcsó sátrak rendszerint átengedik a vizet. A jó sátor az erős, könnyű anyagú. Fontos, hogy duplatetős és fenéklapos legyen, könnyen, gyorsan és egyszerűen fel lehessen állítani.
Gumimatracot, vagy polifoamot. Fontos felszerelés a hálózsák, legyen könnyű kishelyen elcsomagolható, de a legfontosabb tulajdonsága a hőtartó képessége. Nézzük meg az anyagát is, újabban készülnek műszálas hálózsákok is, amelyek jó hőszigetelők és vizesen is szigetelnek.
Néhány apró tárgyat célszerű magunkkal hozni. Elemlámpa jó ha, az a fejre felvehető, mert így mindkét kezünk szabaddá válik. Napolaj, fényvédő krémek, napszemüveg, szemeteszsákok, kés, szúnyogriasztó, óra, mobiltelefon, kötél a hajóban, kalapács, fejsze, a legfontosabb gyógyszerek, esetleg térképek, vízitúratérképek, a szükséges igazolványok.
Amennyiben a csapat magának főz, akkor a főzéshez és az étkezéshez szükséges felszereléseket is vinni kell. Összkomfortos túráknál, ezeket az eszközöket is a szervezők biztosítják. Fontosak a tisztálkodó felszerelések, de pl. hajszárítót hozni felesleges.
Ez nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú túrára megyünk. Ha a szervezők kísérőautóval viszik a csomagot a parton, akkor könnyebb dolgunk van. Ilyenkor is ajánlatos erős, vízhatlan anyagú hátizsák. Vannak kifejezetten a vízitúrákra kifejlesztett vízhatlan zsákok. Ezeket különböző méretben gyártják, az öt, tíz, tizenkét literesen át a hatvan literesig. A kissebekbe a legszükségesebb tárgyakat pakoljuk, amit a hajóban viszünk, a nagyobbakba meg a kísérőautóval vitt ruhákat, tárgyakat. A hátizsáknak és a vízhatlan zsáknak az előnye az is, hogy korlátokat szab a pakoláshoz, és nem csábítja a túrázót túlpakolásra.
Ha mindent a hajóban kell vinnünk, akkor az előbb említett nagyméretű vízhatlan zsákokba vagy 30-60 literes bajonettzárral vízmentesen lezárható műanyaghordókba célszerű pakolni. Ezeket, a hordókat bérelni is lehet a szervezőtől vagy a kölcsönzőtől. A vízhatlan zsákok és a műanyag hordók előnye, hogy egy esetleges borulás esetén fent maradnak a víz tetején.
Kerüljük a gyorsan romló felvágottakat (párizsi, zala, stb.), a nem szilárd állapotú gyorsan romló termékeket, a tejes dolgokat.
A magunkkal hozott, az utazáshoz készített szendvicseket, ha az utazás napján nem fogyasztottuk el, ki kell dobni.
Ne hozzunk elegáns ruhákat, hiszen azokat a tábori körülmények miatt nem tudnánk megfelelően tárolni, másrészt, ha este szórakozni megyünk ezeken, a helyeken nem szólnak meg bennünket, ha lazán, sportosan öltözködünk.
A varázslatos Tisza túra
Elgondolkoztak már azon miért olyan népszerűek - ha nem a legnépszerűbbek - a Tisza túrák, hazánkban? Miért van a Tisza túráknak olyan egyedi, különleges varázsa? Lehet, hogy a magyarázat a múltunkban a történelmünkben keresendő? Lehet, hogy a folyó szeretete, tisztelete beleivódott génjeinkbe is? Az biztos, hogy mi magyarok ezer szállal kötődünk ehhez a folyóhoz.
A Tiszát nevezik az Alföld vízi „főutcájának” is. Szakirodalmi szerzőgárdájában is a magyar alkotók vannak többségben. Költők, írok, sokaságát ihlette meg és ejtette ámulatba a Tisza. Még Anonymus is említi írásaiban a Tiszát a honfoglalással összefüggésben. Számos legenda kötődik a Tiszához, többek között Attila király temetésének legendája is.
A Felső-Tisza vidékén még most is megcsodálhatjuk az elmúlt ezer év hagyatékait, az Árpád- és középkori templomokat, kastélyokat, kúriákat vagy a szabolcsi földvárat. A vidék nagyon gazdag - szinte változatlan formában fennmaradt - néprajzi értékekkel bír. Tarpán megcsodálhatjuk a népi építkezés hagyományait, a Felső-Tisza vidéken a fa harangtornyokat, a középkori kő és tégla templomokat. Az ország egészét tekintve a Felső-Tisza vidékén találták a honfoglaló magyarság leggazdagabb sírjait.
Egyes kutatások szerint a Tisza legalább öt tucat település névadója, megelőzve ezzel a szintén gyakorta névadó Dunát és Balatont. A Tisza völgy lakói mindig is élőbb kapcsolatban voltak folyójukkal, mint a Dunánál élők, vagy a Balaton lakói, annak ellenére, hogy a Tisza sokszor tönkretette, megsemmisítette a nehéz, verítékes munkával előállított termékeiket, elpusztította állataikat, lerombolta otthonaikat. Az emberek mégis visszatértek, újra építették házaikat, újra kezdték életüket.
A Tisza életet, megélhetést, munkát, menedéket adott őseinknek. A honfoglaló magyarok fő tevékenysége az állattartás volt. Olyan állataik voltak, amelyek alkalmasak voltak az úgynevezett ridegtartásra. Ezek az állatok szívósak, igénytelenek voltak, jól viselték a szabadban tartózkodást. Még ebből az időből származik a magyar ló mellett, a szürke marha, a rackajuh, a mangalica sertés. Érdekes, és örvendetes, hogy újból kezdik felfedezni, tenyészteni ezeket, az állatokat. Tarpán van egy vállalkozó, akinek farmján csak ilyen állatokat tenyésztenek.
A folyó rendkívül gazdag halban. Több külföldi utazó méltatta a Tisza halgazdagságát, többek között egy Edward Brown nevű angol utazó, aki a halbőség szempontjából a Tiszát Európában az első helyre sorolta. Egy kortársa pedig azt állította: „A Tisza fele víz, a másik fele hal”. Nagyon sok embernek a Tisza volt a fő megélhetési forrás. A folyóhoz kapcsolható foglalkozások, hajós, halász, madarász, csíkász, pákász, tutajos, gabonamolnár, gyékényszövő, vadász, nádvágó. Téli kiegészítő foglalkozásként művelték a gyékényfonást, gyékényszövést, kialakultak a szűcs és szűrszabó-ipari központok ( Szeged ).
A Tisza az Alföld vízi országútja volt, itt szállították tutajokon a kárpátaljai rönkfát, a máramarosi sót. Bárkákon fuvarozták a tokaji követ, bort, a Tiszamenti gazdák gabonáját, a szenet. Jelentős volt a fafeldolgozás. Az áruszállításra használt tutajok a lerakodás után fűrészmalmokba, vagy hajóépítő műhelyekbe kerültek, ahol építőanyag, palló, gerenda, cserépléc, vagy egy újabb vízi jármű lett belőlük. Ugyanakkor a Tisza és főleg annak árterei, mocsarai menedéket adtak az üldözötteknek a tatár és a török pusztítás ellen.
Őseink megtapasztalták a folyó szeszélyességét és igyekeztek az alföld magaslataira építkezni, amely települések szigetként emelkedtek ki a mocsárvilágból. Ezen települések lakosainak mindennapi közlekedési eszköze a csónak volt. A legenda szerint ennek emlékét őrzi a szatmárcsekei csónakfejfás temető is, amely szerint a halottakat csónakon szállították a magaslaton lévő temetkezési helyre, és mivel visszafelé már az elhunytnak nem volt szüksége a csónakra azt fejfaként állították sírhantjához.
A Tisza és környezete fával, szalmával, náddal tüzelőt biztosított eleinknek.
A Tisza a „legmagyarabb” folyó, különösen igaz ez, ha a történelmi Magyarország területét vesszük alapul. A Tisza a jelenlegi Ukrajna területén a Máramarosi-havasokban az 1145 m magasan fakadó Fekete-Tisza és a 2058 m magas Hoverla felől táplálkozó 1600 méterről induló Fehér-Tisza összefolyásával születik meg. A Tisza jelenlegi hossza a torkolattól a Fekete-Tisza forrásáig 962,2 km ebből a magyarországi szakasz a leghosszabb 584 km. A folyó Kárpátalján még 10 km/ó sebességgel robog, Tiszabecsnél belépve Magyarországra már 5km/órára szelídül, hogy aztán Szegednél mindössze 2km/órás sebességgel lepjen ki az országból. A Fekete-Tisza forrásához a legutolsó szakaszon egy erdei úton kell haladnunk, ami a második világháborús Árpád-vonal része volt.
A Szőke-Tisza nevét szürkés színe miatt nyerte, a folyó igen sok finomszerű lebegtetett agyagos hordalékot szállít, amely jellegzetes „szőke” színt kölcsönöz a vízének. Az Ukrajnából induló Tisza túrák résztvevői jól nyomon követhetik azt a változást, amit a víz okoz a part mentén. Először nagy kövekből álló partokon köthetünk ki, majd ezek a kövek egyre kisebbek lesznek, ami már Szatmárcsekénél sóderpadba megy át és végül Tivadartól tengerpartokat is meghazudtoló, homokpadokat találunk. Érdekes, hogy a magyar nyelv milyen sokféle nevet adott ezeknek a képződményeknek: porond, palaj, lapaj, sóderpad, homokpad. A víznek ezt a fantasztikus munkáját még Tiszabecsen is érzékelhetjük, ha fürdés közben a hátunkra fekve beletesszük a fülünket a vízbe és halljuk, amint a folyó görgeti a köveket a meder alján. A meredek hegyi lejtőkről elmosott, durvább anyagok lerakódnak a síkság peremén, kialakítva a kavicsos porondokat, de a finomabb szemcséket tovább úsztatja a víz. Ez az iszaposság adja a szőkeségét. A Tisza évente 15 millió tonna iszapot visz a Dunába.
A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevéhez kötődik. A szabályozással nagyon sok földművelésre alkalmas területet nyertünk, ugyanakkor nagyon sok természeti kincset, érdekességet veszítettünk. A szabályozás után két méterrel mélyült a Tisza.
A Tisza eléggé szeszélyes folyó, ezzel jó, ha tisztában vannak a Tisza túrák résztvevői. A tavaszi zöldár után bármelyik évszakban kialakulhatnak rendkívüli árvizek. Ilyenkor a folyó pár óra alatt akár több métert is emelkedhet, gyorsan elöntve a porondon felállított táborhelyet.
A szabályozás után a vizes élőhelyek igen kis területre zsugorodtak. A hazai területen a gátak közötti ártéren az Alföld növény és állatvilága helyenként eredeti formájában, természetes állapotában található. Az ártereken a bokros, füzes a jellemző, uralkodó fája az ezüstfűz, a fekete, a fehérnyár, a kosárfonó fűz.
Aljnövényzetében a hamvas szeder és a nagy csalán található. A magas ártereken a kőris-szil, ligetes vegetáció is megjelenik. A kocsányos tölgy, a mezei szil, a magyar kőris, és a gyertyán, a cserje szintben a galagonya, a som, a fagyal, a veresgyűrűsom díszlik a fekete bodzával és a kecskerágóval. A gyepszintben a hamvas szeder és a farkasalma él. A Felső-Tisza vidékén, az ártereken dióligetek, szilvások, almáskertek is találhatok. Sajnos az utóbbi években az új tulajdonos gazdák nagyon sok diófát kivágtak az ártereken.
A holtágakban tündérrózsa, sárga tavirózsa, nefelejcs, sulyom, sárga nőszirom, nyílfű tőzike, mocsári gólyahír, széki boglárka és fekete nadálytő is megtalálható.
Az árterek erdeiben több emlős megtalálható: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl. Igen gyakori a vízipatkány, a mezei pocok az egér. Sajnos vannak szép számmal böglyök, szúnyogok, és kullancsok is.
A különböző békák esti zenéje a mocsarakra, holtágakra jellemző.
A „Tisza virágzás” a folyó csodálatos természeti jelensége. Június végén nagy tömegben rajzanak a 25-38 mm nagyságú hártyás szárnyú, hosszú villás farkú rovarok. A hímek a víz felett 1-3 m magasan repülnek a kora délutáni órákban. Kissé késve, a nagyobb testű nőstények is tömegesen megjelennek. Röpködnek millió számra, majd megtermékenyített petéjüket a víz színére rakják. Az álcák a mederfenék iszapjában fejlődnek és nagy tömegben élnek. A tiszavirág nászrepülése csak pár óráig tart, a kifejlett kérész nászrepülése során „szerelemből él” egyáltalán nem táplálkozik. Mire a nap lemegy a rajzás is befejeződik. A millió rovar a víz színére hullik, bőséges lakomát nyújt a vízi madaraknak és a halaknak.
A rajzás csak tiszta vízben következik be. A Tisza újból virágzik, ami azt jelenti, hogy kiheverte a néhány éve ciánszennyezés okozta sokkot, ezzel utat, példát mutatva nekünk, embereknek az újra kezdéshez, a megújuláshoz.
Miért is olyan varázslatosak, vonzóak a Tisza túrák?
Talán a tengerpartokhoz is hasonlítható homokpadok, a dús, buja növényzet, a különleges állatvilág, a víz simogató selymessége, a folyó menti falvak rendezettsége, szépsége, romantikája, az itt élő emberek kedvessége, vendégszeretete, őseink szelleme, történelmünk, múltunk emlékei, mítoszai azok, amelyek beleivódnak, belevésődnek agyunkba, lelkünkbe, ami olyan vonzóvá, varázslatossá teheti a Tisza túrákat.
Tisza túráinkról itt olvashat részletesebben.
Különlegességek, érdekességek a Bodrog ártéri túrákról
Egy nagyon szép, mondhatni vadregényes túrát szeretnék részletesebben, bemutatni Önnek. Ez a legkorábbi túrák egyike, amelynek a „Bodrogi gyöngyszem” nevet adtuk. Úgy gondolom méltán kapta ezt a nevet.
A tavaszi áradások alkalmával a Bodrog folyó elönti a bal partján elterülő, a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi körzethez tartozó 4500 hektáros területet, életet adva a napjainkba egyre ritkábban megtalálható érintetlen vizivilágnak. A Bodrog tavaszi áradása rendszerint egybeesik a Tisza tavaszi áradásával, így a nagyobbik folyó visszaduzzasztja a Bodrogot. Az áradás időtartama március, április, május, esetleg június hónapokra esik. A területet 40-50 napig, csapadékos években akár 100 napig is víz boríthatja.
A tavaszi időszakban, a Bodrogzugban is éledni kezd a természet, növény és állatvilága világszerte egyedülálló értékeket rejt. A terület vízjárási viszonyai a vízszabályozások előtti, természetes állapotokra hasonlítanak. Az ember eljátszik a gondolattal, hogy honfoglaló őseink hasonló viszonyokat találhattak bejövetelükkor, a Kárpát- medence folyók menti területein. Ehhez hasonló állapot mind hazánk, mind Európa kevés területén található. A Bodrogzug a külvilágtól többé-kevésbé elzárt terület, megközelíteni vasúton és közúton, csak a külső határait lehet, és az ártéri vizeken közlekedni csak kézi erővel hajtott vízi járművekkel lehet, azt is engedéllyel, és vizsgázott túravezető vezetésével.
Ahogy melegszik az idő a Bodrogzug fantasztikus növényzete egyre több arcát mutatja a túrázónak. Május elején még szinte tiszta, növényzetmentes vízen evezhetünk, majd lassan megjelennek a különböző vízi növények és a hónap vége felé szinte „salátában” túrázunk.
Megjelenik a rucaöröm, a bojtos békalencse, a kis békalencse, a sulyom. Kisebb nehézséget okoz az evezésben a meleg hatására a víz felszínére törő kolokán, békatutaj. Megjelennek a különböző hínárfélék a fényes békaszőlő, a füzéres süllőhínár. Mindig megcsodáljuk a fehér virágú fehér tündérrózsát, és az aranysárga virágú tavirózsát.
A parton füzesek, különböző ligeterdők találhatók. Az aljnövényzetben, sások, mocsári nőszirom, a kecses nyári tőzike, a tiszaparti margitvirág díszlik.
A terület állatvilága nem kevésbé érdekes. Igen sok halfajnak ad otthont a terület a legnagyobb jelentőségűek a lápi póc, a réti csík, vágócsík, de megtalálható itt a ponty, a kárász, a süllő, a csuka. A kétéltűek közül a leggyakoribb faj a vöröshasú unka, a mocsári béka. Itt él a vízisikló a mocsári teknős.
Nagyon gazdag a terület madárvilága, több mint 130 fele fajt írtak le a területen. A legérdekesebbek a kárókatona, a nagy kócsag, a kis kócsag, a kanalasgém, a tőkés a kanalas és a cigány réce. Megfigyelhetjük a bakcsót, jellegzetes „kvak-kvak” kiáltásairól ismerhető fel. Legnagyobb ritkaság a rétisas, a parlagi sas, a szirti sas. Kedveli a területet a kabasólyom, a kék és vörös vércse. A vízen is találkozhatunk szárcsákkal, dankasirállyal, jégmadárral, a gyurgyalaggal. Itt érzi jól magát a védett haris. Találkozhatunk a túránk során különböző fecskefélékkel, ha szerencsénk van, akkor fekete gólyával is.
Az emlősök közül a legjelentősebb a vidra, de láttunk már úszni a vízben őzeket, sőt vaddisznót is.
Szóval hihetetlen érdekes és romantikus a túra. Arra viszont fel kell készülni, hogy vízállástól függően többször kell átemelni a hajókat, sok helyen bujkálni kell, a kilépésekkor biztosan sáros lesz a lábunk, teljesen nomádak a táborhelyek. Néhány helyen a vízi növények miatt keményebben kell evezni, de mindez a nehézség eltörpül amellett az élmény mellett, amelyet a természet nyújt számunkra.
Ne hagyja ki, tartson velünk a Bodrog ártéri túrára. A túra leírását itt találja.
A felső-tiszai, a Bodrog menti és a Túr folyó partján lévő kempingek GPS koordinátái
- Tiszabecs:
Dióliget kemping N 48° 06.346’ E 22° 49.513’
- Túr-bukó: N 48° 05.498’ E 22° 40.704’
- Szatmárcseke: N 48° 06.123’ E 22° 37.218’
-Tivadar-Katica N 48° 03.822’ E 22° 30.948’
- Jánd N 48° 06.435’ E 22° 21.286’
- Gergelyiugornya N 48° 07.095’ E 22° 20.163’
- Benk N 48° 18.116’ E 22° 15.112’
-Tiszamogyorós N 48° 19.010’ E 22° 14.528’
- Tuzsér N 48° 20.644’ E 22° 06.356’
- Cigánd (már nincs büfékocsi) N 48° 14.212’ E 21° 55.051’
- Dombrád N 48° 14.612’ E 21° 53.424’
- Tiszatelek N 48° 12.320’ E 21° 47.047’
Aranyhomok*: N 48° 12.110’ E 21° 47.182’
(* eléggé csődöl, bizonytalan)
Kancsal Harcsa: N 48° 12.037 E 21° 47.140’
- Ibrány N 48° 11.361’ E 21° 43.516’
- Tiszabercel* N 48° 09.532’ E 21° 39.386’
(* ha nem árad van büfé kocsi és igényes terasz a víz fölött)
- Tokaj N 48° 07.305’ E 21° 25.017’
Bodrog:
-Felsőbercki: N 48° 21.449’ E 21° 41.206’
-Sárospatak N 48° 19.092’ E 21° 34.367’
-Sárazsadány: N 48° 15.412’ E 21° 29.471’
-Olaszliszka: N 48° 14.320’ E 21° 25.450’
-Unió: N 48° 08.378’ E 21° 24.124’
-Biela Hora, Sirava: N 48° 46.361’ E 21° 57.127’
-Vojany: N 48° 34.178’ E 21° 58.548’
Zemplín: N 48° 26.135’ E 21° 48.585’
Túr:
-Garbolc: N 47° 57.226’ E 22° 52.433’
- Nagyhódos: N 47° 57.926’ E 22° 51.099’
- Sonkád: N 48° 01.993’ E 22° 45.622’
-Kölcse: N 48° 02.476’ E 22° 43.171’
-Túristvándi: N 48° 02.837’ E 22° 38.541’
-Nagyar: N 48° 03.644’ E 22° 33.932’
|
|
|